Időt nem mutatok.
Fokonként leszek sötétebb.
A szoba minden szögletét
átjárja álmodó fényem.
Az ismerős tárgyakon
néha megbillenek.
Ez a búcsúzás.
Mindet otthagyom.
Még egy bútoron
találd meg remegésem,
rajzold rá napórám.
Forgok egy sötét zongoraszéken.
1993