A VÁLASZTÓVÍZ-KÖTETBŐL kategória bejegyzései

Az erdei ösvény vibráló

raszterpontjai, avar és ágmorzsalék,

émelygésem útja. Mint egy ima-

szőnyeg, amin kántál a minta.

És hiába kapaszkodik, lassú szó,

fémes gerincvonal, amiből egy szakasz

gyökér kipúposodik – itt meg nem hallgat

senki, gyónás, feloldozás,

… Folytatódik

Kitáblázva, aranysárgán, mégis kényszerérett

fegyelemmel, kicsit jótanulós rendben

sorakozott a kalász, még a szél is úgy

borzolt össze néhány pelyvát vagy toklászt,

mintha a hanyagság csak keresetlen,

már-már elegáns díszlete lenne, erre

keltem, hogy állnak ott, szinte várnak,

… Folytatódik

Ki szabad inni eső után az

erdei út kerékvájatából az agyagos

levet. Nem szomjúság. A felszáradás,

mint öreg arcról szélben az érzelem

nélküli könny higanyfutással hullik

a hajtókára, a felszáradás

öregség jele, ebben a délutánban

megöregedtem, magam se

… Folytatódik

Hajnalban volt az a rózsa, hogy virítson,

szemet vidítson, ha volna szemem. Ha volna

szemem, látnám, hova térek. A meleget, ha

adnám, látnám is, hogy adom, ha volna szemem.

Ha eltakar a felhő, akkor

… Folytatódik

Lila volt a harmat, megrökönyödve láttam,

elfeküdt a mezőn, mint egy hullafolt. És a fű

pengéi is, többé sose lássam, összekoccantak,

mint a jós szájában a fogak, fémesen. Fázott

a jós, én a felhő mögött, talán ott se

… Folytatódik

Latyakban a fényem, mint a kutya vizelte hó,

elkedvetlenít. Kásás almát esznek így,

fogvájó fény, kijózanító. Jégen sosem csúsztam

el, a hideg megfegyelmez, magamat megtartani

összpontosít – hinnem, hogy holnap is leszek,

feladat, ha nem is nemesít. Utam

… Folytatódik

Valami orosz határ-terület. Tó, üres

szemű hattyúk, öreg arcok gyerek testeken.

Az a fajta hőség, amikor felporzik a páfrány.

Narancssárgán égett a tekintete egy lánynak,

ismertem ezt, olcsó szenvedély salakja alól

élesztett parázs. Nekem semmi kedvem nem volt

… Folytatódik

Az ellapult fű szikkadt ígéret záloga.

Testetek volt itt. Vérköreitek, mint eső után

a rózsa lélegzése, lobbanó színük, mint egy arc,

ha felvörösödve megnő. Nincs dolgom veletek. Erdők

pirulását ismerem, hajuk sincs, mégis sörényesen

rázzák levelük, szél csípi

… Folytatódik