KÉPZELD ÁDÁMOT

Képzeld Ádámot Éva nélkül, de

alma ízével a szájában,

ahogy nem érti, mért pont ez az íz

terjed a nyelvén. A nappalt, éjszakát

ismeri, gondolja, ez lehet a harmadik

napszak, a múlásra merőleges,

a teret émelybe fordító idő, aminek

se holdja, se napja, nem vigyázzák

fentről, múlását félnék

figyelni. Valahogy fordítva

fekszik itt a kertben, csak megnevezni

tud, nem szolgál időt.

Émelygése mélyén titokban forog

álmatlanul egy kerub. Nem készül

őt kiűzni.