Ötvenharmadik védőbeszéd

„Féltem az életed. Távozz édesapád

után!” Nem. Ebből a halálos táncrendből

nem kérek, öreg. Csak te hívtad így

az apádat, én téged sose. Vedd úgy, hogy

te mondod a bajnoknak, mondjuk köszönöd

az apai áldást. Szádon szelíd… Folytatódik

Hatvanhetedik védőbeszéd

Hirtelen termett mellettem, a gyalogátkelőhely

előtt. Hogy szívesen átkísér. Mondtam, minek.

Mert bár látja, hogy nincs fehér botom, ő

mutatná az utat. Nagyon köszönöm. Nem

mertem bevallani, hogy nem vagyok vak. Nem

megyek át, befordulok ezen az… Folytatódik

Ötvenhatodik védőbeszéd

Kandi, mint aki elfelejti a színt,

nem vakul meg, csak elfelejti, nézi,

és nem jut eszébe az almáról, hogy piros,

a pirosról, hogy alma – a pirosról

nem jut eszébe semmi. Vizsgálhatatlan,

mire jut így. Zavarhatná,… Folytatódik

Ötvenkilencedik védőbeszéd

Hány medvét kéne Kandinak

legyőzni, hogy higgye végre, férfi

lett? Ezek rossz mondatok, a kérdés

valódi. A medve is. Brummogni nem

baj, ha nem fog, morogni sem. Elég

ha győz és észre sem veszi. Nem lehet

nem… Folytatódik

Negyvenhetedik védőbeszéd

A gyorsétkezde vécéjében láttam

meg egy pillanatra. Ragyogott a húgy

a kövön. Elmázolt csempefoltok, betérő

lelkek tapétamagánya.Tenyérnyomok

a falon. Klór helyett citromfelhő. Vonalas

papír, sorban, egymás alá tébolyult

ismétlésben odafirkantva ugyanaz a

név. A piszoár öble fölött… Folytatódik