A LA RECHERECHE


Kerestem hány éven át, hogy

rálelek, mert lépcső és a lejtmenet

álmomban annyiszor volt élőbb,

mint az ébrenlét vattázott álmai,

de nem találtam semmi sarkot,

pedig vonatút, vidéki kúria, japános

fűszerek, majdnem összeállt, hogy ki

is vagyok. Ott felnőttként

tudtam jelezni, hogyha egy tér hozzám

tartozik, ott zászló volt kezemben

földbeszúrni, nőt a nap felé

emelni, erő magasba íveltetni éveket,

és mellemben belülről feszült,

hogy téged, Mnémoszüné nem

szolgáltalak, volt hely magamban

venni levegőt, az elárvulásnak

más ütemére ingott bennem

az idő, máshogy lett nappal, máshogy

éjszaka, nem ködözte össze

minden percemet, hogy szóvá

kell lenned, ha vagy még, emlékezet.

A bejegyzés kategóriája: A VÁLASZTÓVÍZ-KÖTETBŐL, AKTUÁLIS
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>