85. Szerelmes menetelés
(görög négy lábú menetelő anapesztus[1])
Elfogy a levegőm, a kövön rohanok,
nem lihegek azért, csak a szívdobogás
árul el igazán. Szerelem szabadít
rá a világra, de csak azért se veszek
levegőt: csak azért se veszek levegőt –
86. Hadszíntér
(8 lábú arisztophanészi anapesztus[2])
Hullák szanaszét, csak a láb látszik. Szétnyílik a test, repeszekkel
beborítva a tél. A hidegben kék lepedő foszlik, csupa nyüzsgés.
87. A nekrofil
(sirató anapesztus[3])
Nem lesz temetés. Kikaparom a halottat,
hazaviszem iszonyú
testét, ágyba teszem a lámpa alá,
nézem a szemeit, belerohad a hinár –
de ha szűnik szaga, csak a csont vicsorít,
meg a szél, a huzat fúj át koponyáján…
88. Zeneszerző
(proszodiákus[4])
Ha éjszaka feltör a víz,
bedőlnek a konyhafalak,
elázik a kottapapír,
elpattan a zongorahúr:
nem hallom a tételeket.
Ahol zene volt, zene lesz:
mindjárt beragyogja a víz.
104. Nyugatos póz
(négyes-hármas krétikus[5])
Vissza nem várlak. Elszáradok reggelig.
Rád hagyom, hogy viseld szégyenem.
Önts vizet, földemet szórd, terítsd asztalom.
Nézd, ahogy ágyazok. Nézd kezem.
Vissza nem várlak. Eltévedek reggelig.
Vétkezem. Mért teszem, nem tudom.
Add kezed, nézd homokkal tömött homlokom.
Visszajönnél, megállsz féluton.
108. Démétérhez
(philikoszi 5 lábú choriambus+bachius[6])
Vissza se kaphat, csak a föld. Elvetem, aztán aratom lelkemet. Újraszülhetsz,
földanya, híg sárban a testem, belemoshatsz, veled alszom, de a csókod ébreszt.
[1] Négylábú anapesztius sor, középdierézissel. A lábak feloldhatók daktilusszal, proceleuzmatikussal (vvvv) és spondeusszal.
[2] Teljes és csonka négylábú anapesztikus félsorból álló sorok, legtöbbször középdierézissel. A komédia dialógusaiban alkalmazta Arisztophanész.
[3] A siratódalok anapesztusai különböznek a menetelőktől: nyelvjárásukban a dórt használják az ión-attikai helyett, ritmikailag pedig több a helyettesítő spondeusz, daktilusz, hiányzik a dieresis, gyakori a csonka végződés, kétlábú és négylábú sorok váltakoznak bennük.
[4] Önállóan a drámában előforduló anapesztuikus kólon. Jelentése: menetdal.
Képlete: x-vv-vv-
[5] A krétikus képlete –v-. Nehéz metrum, mert nincs helyettesítő láb. A tiszta ütemkapcsolat itt monotón lenne! A negyedik sorban hangsúlyos licencia áll.
[6] A leghosszabb choriambikus sor Kerkürai Philikosz Démétér-himnuszából való.