HIGANYBESZÉD

Nem lehet több kérdést neked szegezni,
úr vagy a válaszok felett – nem adsz
erőt, hogy olyat kérdezhessenek,
amire új, teremtő mozdulat
sem elég, akármit mutatsz. De tudjad,
hogy alázatod alázuhanás,
és nincs tér fölemelkedni belőle –
mikor föloldozol, közelbe hozzák
gyöngyözõ homlokod: nem üdvözülnek.
Hogy szeded össze a váltott erõt,
találsz-e torkodban helyet beszélni,
milyen lesz, ha az én félelmemet
nagyobb félelemmel kell betetőzni?
Megváltásunk, mint a higany folyása
gyöngyöt perget szét, szavadból a szót.
El kell mondjad, hogy védtelen vagyok,
és rejtened, hogy téged sincs, mi óvna.