HUSZONNEGYEDIK NAP-MONOLÓG


Itt nem lesz virágzás. Elképzelni

is képtelen, hogy ez a domboldal,

mintha óriáshomlok előboltosulása

volna, megtűrjön porzót, bibét,

viráglomot, bohócdíszt a selyempázsiton.

Hogy lenne itt virág? A méh döngése

is abszurd. Még hogy porzás. Kosárkájában

cipelné óvatlanul, ragadna szőréhez,

ami hozzá jutott. Én nem leszek balek.

Se lámpagyújtogató. Nem szeretném,

ha az élet, mikor felkelnék, itt-ott

világítana, felgyúlva mint egy mozaikszemen

a táj, téglafények prizmáján

törne szét, hogy én is élek. Lepellevéllel

nem veszem körbe, ami utánam jön,

nem óvom szirmokban az időt.

Karcosan mutatom, ami az enyém,

ahogy jégtáblát török befagyott

szerelmen, befagyott tavon.



(Műhely, 4. 2010. szeptember)

A bejegyzés kategóriája: AKTUÁLIS, FRISS KÖZLÉS
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>