Ami ég odabenn meg az ég szemén,
azt megsokasítsa, hogy éjszaka
árgusként nyíljon fel a táj,
riassza a vadat, szemmel
tartsa az Istent, forróságával
kikutassa, csőrnyom se fáj úgy,
ahogy vallatja a bőrt, leolvasztja
a húst a csontról, porlasztja
a fehér gyökeret, ami nélkül
föld lesz az ember, azért jött,
hogy megsokasítsa, érezte persze
a szikla rücskös felszínét a hátán,
ahogy a lánc fogja a csuklót, minden
gyerekkéz az apát, mikor új földbe
nő egy nemzedék, újra nő
a máj, Héraklész nyila csak
áltermés az időben, üres ék, a láng
fényében látta már, hogy a kín
sorsrész, időeresztékek közötti
ideg, hideg lett a szíve, mikor
tenyerében hozta, de tudta,
miért jött.
Languages
Kategóriák
-
Legutóbbi bejegyzések
Archívum
- 2022. május
- 2021. június
- 2020. október
- 2020. június
- 2020. március
- 2020. február
- 2019. október
- 2019. július
- 2019. június
- 2019. március
- 2019. február
- 2018. október
- 2018. április
- 2018. március
- 2018. február
- 2018. január
- 2017. november
- 2017. május
- 2017. január
- 2016. május
- 2015. december
- 2015. november
- 2015. október
- 2015. szeptember
- 2015. július
- 2015. május
- 2015. április
- 2015. március
- 2015. február
- 2014. október
- 2014. szeptember
- 2014. július
- 2014. május
- 2014. március
- 2014. január
- 2013. november
- 2013. május
- 2013. április
- 2013. február
- 2013. január
- 2012. december
- 2012. november
- 2012. október
- 2012. szeptember
- 2012. augusztus
- 2012. július
- 2012. június
- 2012. május
- 2012. április
- 2012. március
- 2012. február
- 2012. január
- 2011. december
- 2011. november
- 2011. október
- 2011. szeptember
- 2011. augusztus
- 2011. július
- 2011. június
- 2011. május
- 2011. április
- 2011. március
- 2010. november
- 2010. szeptember
Meta
Legutóbbi hozzászólások